Fürjek szabad tartásban

Fürjek szabad tartásban

A fürj tenyésztés kezdetén egyik legfontosabb kérdés az állatok helyének megfelelő kiválasztása.
Sajnos még mindig nagyon elterjedt az ún. taposórácsos ketreces tartás. Megoszlanak a vélemények, a törvény értelmezésében, hogy tilos vagy megengedett-e az alkalmazása, egy viszont biztos, a madár szenved benne. A rácsokon tönkremegy az izülete, a lábak deformálódnak. A ketrecek általában zsúfoltak, nincs lehetőség homokfürdőre, az állatok idegesek, egymást csipkedik. Előnyének a könnyebb takarítást mondják, de az általunk eddig látott ilyen helyeken a fürjek a rácsokon fennakadó ürüléken szomorkodtak, förtelmes bűzben. Ilyen helyre nem is adunk előnevelt fürjet. 👎🏻

Amennyiben nincs mód szabad tartásra, a legjobb módszer a polcos tartás. Itt a fürj telipadlón elhelyezett almon él, a lakhely oldalai burkoltak, búvóhelye és homok fürdőzési lehetősége is van. Persze ez macerásabb dolog, az almot rendszeresen takarítani, helyet fertőtleníteni kell. Mivel a tojás nem gurul ki, így naponta többször is össze kell szedni a megfelelő higiénia miatt.  Nálunk a téli hónapokat töltik ilyen saját készítésű lakhelyeken fürjeink.  👍🏻

 

 

 

 

 

A természetes élőhelyhez legközelebb álló tartásmód a szabad tartás. Történhet kifutóban vagy épület padlóján almon is. Fontos, hogy megfelelő búvóhely (tojóláda), árnyék rendelkezésre álljon, és a hely kívülről védett legyen ragadozókkal (patkány, menyét, nyest) szemben. Nyári rezidenciáink egyike: 👏🏻